Menyasszonytánc  klezmer musical - Budapesti Operettszínház

Jávori Ferenc "Fegya" : Menyasszonytánc klezmer-musical

Indig Ottó színműve alapján írta: Kállai István és Böhm György
Dalszöveg: Miklós Tibor
Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor
Rendező: Béres Attila

 A világ első Klezmer-musicaljének ősbemutatója az Operettben, 2006. március 17-én volt.

Eddig is a zenekar színházi zenekar is volt, például a "Hegedűs a háztetőn"-ben, csakhogy itt most "saját" musical-ről beszélünk, amelynek tehát klezmer-musical a műfaja, és mint ilyen, eddig egyedülálló a világon. A zenekar szólózenészei szintén a színpadkép részei.

A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis mint kiderül, Rózsi nem rendelkezik az esketéshez szükséges papírokkal. Miután szülei meghaltak, se ház, se pénz, se a lányra vonatkozó papír /születési, vagy keresztlevél/ nem maradt utánuk. A lány az uradalomban dolgozik és ott is lakik. Cosma jegyző - Majzikné tanácsára, aki mindent tud, ami az utóbbi 50 esztendőben itt a településen történt - a Kolozsvári Gyermekmenhelyhez fordul információért. A menhely válaszából kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán örökbe fogadták, s sajátjukként nevelték fel. Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos, az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina, aki a szülés után hamarosan elhunyt. A "bűnjelet" titokban adták be az otthonba.

 Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi, tulajdonképpen zsidó! Amiről fogalma sincs, hogy micsoda! Hiszen eddig hithű katolikusként járt a templomba, gyónt és áldozott, s ha valami problémája volt, Szent Antalhoz fordult segítségért. Bárány András összeroppan a szörnyű fordulat hatására. Nem elég, hogy a menyasszonya lelenc, ráadásul még "Blum" lány is?! Úgy érzi, el kell tűnnie, el kell menekülnie a világból. Apja tiltakozása ellenére önként jelentkezik katonának.
Rózsi hiába védekezik azzal, hogy "Nem mindenki olyan szerencsés, hogy oda szülessen, ahová szeretne!", eddigi környezete, ismerősei, barátnői is kitaszítják. A kétségbeesett Rózsit a helység zsidó kocsmárosa, a filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védőszárnyai alá. Otthont nyújt neki és - a maga módján - tanítani kezdi új hitére.

Blum Salamon felesége először felháborodik, mikor kiderül elhunyt férje csapodársága, majd kíváncsi lesz Rózsira. Mindig is gyermeket szeretett volna és ez a törvénytelen perszóna mégis csak Blum ivadék...Mellesleg Blumnénak valamikor Herskovics is udvarolt, de az asszony - ki tudja miért? - mégis csak a gazdag malomtulajdonos választotta. Blumnénak megtetszik Rózsi és a lányaként szeretné nevelni, magával vinné a jómódba, a zsidó közösségbe. Csakhogy ott sem fogadják el, onnan is elüldözik a szerintük nem közéjük való, "lényegében még keresztény" teremtést...